188. rész (2012. augusztus 30.)

Ahogy a végső visszaszámlálás közelít, a sötét oldal erői egyre kétségbeesettebbé válnak. Erre már régebben is figyelmeztettünk benneteket, most eljött az idő, hogy újra elismételjük. Ez nem gyerekjáték, amelyben most részt vesztek. Sok forog kockán, így várható, hogy a másik oldal előveszi az összes trükkjét, amit csak talál az ingujjában. Képesek bármeddig elmenni. Bármilyen alakban és méretben megjelenhetnek. Most éppen az ártatlanság alakját részesítik előnyben. Szóval, óvakodjatok a báránybőrbe bújt farkastól. Hiszen pont ezek az ördögi lények is fényhordozónak álcázzák magukat. Annak ellenére, hogy a szavuk és a cselekedeteik ártatlannak tűnnek, könnyedén keresztül tudtok látni az álcájukon, és meg tudjátok érezni a rothadó magvukat, mely a látszólag tökéletes álca mögött van.

Hiszen ezek csak álcák, kedveseim. Eléggé ragyognak és csillognak ahhoz, hogy könnyedén becsapják a legnagyobb balekokat közületek, akik hisznek nekik és beengedik az ajtón őket. Ahogy belépnek a területetekre, onnan nem fognak egykönnyen távozni és igazán zavaró vendégekké válnak. Figyeljetek a figyelmeztetésünkre és legyetek óvatosak azzal, hogy kit engedtek be a „házatokba” ezentúl, akár energia vagy szó formájában, hiszen annyi szenny van, ami friss levegőnek próbálja kiadni magát. Ahogy megérzitek, hogy mik is ezek valójában, csapjátok be az ajtót előttük olyan gyorsan, ahogy csak tudjátok. Utána pedig ne is nyissatok ajtót nekik, bármilyen hevesen is győzködnek.

Ez nem egy egyszerű játék. Egy olyan mérkőzés zajlik, amelyben nem egyenlően van elosztva a két oldal, és nem a sötét oldal az, amelyik erősebb. Szóval, ne féljetek, de legyetek éberek, úgy minden rendben lesz. Képesek vagytok észrevenni a kénes szagukat, így nem gondoljuk, hogy veszélyben lennétek. Nem tudnak rászedni benneteket ezek a sötétségbábok. Maradjatok erősek és ne féljetek. A félelem sokkal több ajtót nyitva hagy, mintha állandóan szilárdan a fényben álltok.

187. rész (2012. augusztus 28.)

Ne aggódj, kedvesem. Nem lettél elfeledve. Tudatában vagyunk annak, hogy közületek soknak elviselhetetlenül lassan telik az idő. Nem tudtok szembenézni azzal a gondolattal, hogy még egy napot is akár el kell tölteni ebben a látszólag purgatóriumbeli állapotban. Nyugodj meg, minden rendben van. Még ha nem is érzed most jól magad, mi itt vagyunk és segítünk az út minden emelkedőjén és lejtőjén is. Annak ellenére, hogy nem tűnhet úgy, mégis több emelkedő vár rátok az úton az elkövetkező időben. Már viharvert utazók vagytok mind, így úgy gondoljuk, mélyen belül magatokban már tudjátok, hogy annak ellenére, hogy a felszínes szintek értelem nélkülinek tűnnek, per pillanat akkor is meg tudjátok mélyen magatokban találni a szükséges erőt és bizonyosságot, amelyre oly nagyon szükségetek van a napi tapasztalások közepette. Szeretnénk erre a valódi/igazi erőtökre emlékeztetni benneteket. Az továbbra is ott van és arra vár, hogy csatlakozzatok hozzá, hogy merítsetek belőle. Amikor így tesztek, akkor az összes fájdalom, sajgás, kényelmetlenség és bizonytalanság jelentősen lecsökken. Nem tűnik el teljesen, de halványabbá válik, nem annyira észrevehető, mint egyébként.

Annak ellenére, hogy ez most keresetlen tanácsnak tűnik, ebben a pillanatban mégis arra ösztönzünk benneteket, hogy ne adjátok meg magatokat a nem annyira fontos részeitek nyavalygásainak. Többek vagytok a fizikai testetek sajgásánál és fájdalmainál, illetve az elmétek állandó, kitartó aggodalmánál. Olyan szilárdak vagytok, mint a kőszikla, olyan erősek, mint a Világegyetem. Úgy gondoljuk, meg tudjátok találni az utat ennek az újra-felfedezéséhez a napokban. Ne vegyétek a fenti sorokat kritikának. Nem az, csupán emlékeztető arra, hogy sokkal keményebb dologból faragtak benneteket, mint a látszólag törékeny fizikai testetek, bármennyire is akar erről meggyőzni az elmétek. A szellemetek már szárnyal, de az emberi részeitek kétségbeesetten próbálnak még visszahúzni benneteket. Muszáj elengedni a fületek mellett ezt az elégedetlenséget, hiszen ezen részeitek csupán megpróbálnak visszatartani a valódi énetekhez való újrakapcsolódástól. Igen, megértjük, hogy ez egy nagyon-nagyon nehéz rész(e a folyamatnak), hiszen mindez a kényelmetlenség nagyon sok teret foglal le a mindennapi életetekben. Mégis elismételjük, bármikor is léptek át ezen az elégedetlenség-falon, békét és kényelmet fogtok találni. Akkor pedig közelebb emelkedtek a valódi énetek szintjéhez, ahol az erőtök sokkal nyilvánvalóbbá válik, mint az emberi gyengeségeitek, valamint elég türelmet fogtok találni, hogy kitartsatok.

Figyeljetek oda és meg fogjátok hallani, hogy ezek a hangok valójában mik is. Csupán az emberi testetek minden részének kétségbeesett jelzése, mely abból ered, hogy félnek az elmúlástól, amint tovább folytatjátok a szabadság felé vezető utatokat. Valójában határtalanok vagytok, így áttörtök a régi korlátokon, de ahogy észrevettétek, ez nem történik anélkül, hogy jelentős ellenállással és vonakodással találkozzatok. Ne engedjétek, hogy ezek a kisebb részeitek visszatartsanak abban, hogy elérjétek a dicsőséges szabadságot, amely már vár rátok a következő sarkon. Ne engedjétek, hogy az elégedetlenség meggyőzzön benneteket arról, hogy ez a végcél csupán képzeletbeli. Amennyiben az lenne, nem is hallanátok őket (az elégedetlenség hangjait – Tom). Már rég csendben lennének, sőt, fel sem emelték volna a hangjukat. Hiszen akkor jól tudták volna, hogy nincs szükség benneteket elrettenteni a régi börtönből való meneküléstől. Abból a börtönből, melyhez olyannyira ragaszkodnak. Mivel a régi korlátozás lenullázódik abban a pillanatban, ahogy kiléptek ezekből a korlátokból/határokból, nem is csoda, hogy ekkora felhajtást csinálnak annak érdekében, hogy összezavarjanak és visszafordításra késztessenek.

Le a kalappal előttetek, kedveseim! Mindez a zaj csupán elterelés, a növekvő hangja pedig a biztos jele annak, hogy igen közel kerültetek a végső lépcsőhöz. Már nincs visszafordulás, és ezt jól tudja minden egyes részetek is, de ez nem fogja elhallgatni a félelem és szenvedés/aggodalom belső kórusát. Jusson eszedbe, minél hangosabban sikítanak, annál közelebb vagy a korlátoktól való szabadsághoz. Te vagy az erősebb még akkor is, ha úgy érzed, már majdnem legyőztek és megtörtek. Arra ösztönzünk benneteket, hogy ne adjátok meg magatokat ezen apró részeiteknek. Annyival többet érdemeltek, mint amit ezen apró félelemrészeitek akarnak nektek. Megérdemlitek, hogy újra egyek legyetek. Egyek a szellemetekkel, egyek az Egész teremtéssel. Tehát ne álljatok meg a vágányotokon, ahogy ezek az apró bukkanók megpróbálnak eltéríteni titeket. A jövő annyival ragyogóbb, mint amit ezek a hangok próbálnak elhitetni veletek. Lélegezzetek és haladjatok tovább. Tudjátok azt, hogy nem fogtok elbukni egyáltalán. Még akkor sem, ha úgy érzitek, hogy a kétségbeesés csordul rátok minden irányból. Minden egyes légzéssel előrébb haladtok. Az elégedetlenség kórusának növekvő hangja pedig igazolja ezt azáltal, hogy újabb végítélet és kárhozat üzenetét küldi számotokra.

186. rész (2012. augusztus 26.)

Ma az energiák váltásáról/változásáról szeretnénk szólni, és arról, hogy ez hogyan hat ki rátok. Valószínűleg észrevettétek, hogy a dolgok felhevültek. Van, akinek szó szerint. Érezhetitek a hatását a fizikai testetekben, még pedig heves melegként.

A testeteknek jól kiegyensúlyozott hőmérséklete van általában. Ezt egy összetett rendszer irányítja a különböző hormonok kiválasztódása által. Ez rendszer azért van, hogy a legoptimálisabb belső hőmérséklet legyen a szerveitek számára. A túl hidegben a metabolizmus megszűnik, a túl melegben minden túlhevül. Nagyon vékony határvonal van, amelyen a testetek működni tud. Az összes többi káros neki, ezért állandóan a megfelelő szinten próbálja magát tartani. Most viszont - az energiák ingadozása miatt - a testetek sok esetben félreértelmezi ezeket és bekapcsolja a hőkontrolláló rendszereket. Az eredmény az, hogy egyik pillanatban túl melegetek van, a másikban majd meg fagytok. Vagy néhány része a testeteknek hideg, más részeitek meg forróak. Nagyon zavaró lehet ez, nem csak a testeteknek, de nektek is, hiszen nehéz így éjjel aludni vagy nappal tevékenykedni.

Zavaró és nem praktikus, de nem káros. Szóval, nem kell attól félni, hogy meg fogtok főni a testetekben. Nem fog ilyen történni, csupán a testetek valami „idegennek” van kitéve, és ez szokatlan reakciókat vált ki. Szinte olyan ez, mint az allergia vagy a gyomorrontás. Olyan, mintha a mikrohullámú sütőben lennétek. Persze, nem pont így van, de ti is állandóan az energetizált részecskék áramlásának vagytok kitéve. Ez az állandó áramlás/bombázás persze azért van, hogy a testetek teljesen újrakalibrálódjon, mind fizikai, mind éteri szinten. A fizikai testetek különböző módon reagál erre, hiszen úgy van programozva, hogy ameddig tud, stabil maradjon. Megpróbál ellenállni ezeknek az átváltoztató energiáknak, ezért is érzitek ezeket a tüneteket. Az energiabombázás erősödni fog, vele a tünetek is, és lehet, hogy újak is adódnak hozzájuk.

Tudjuk, hogy ez a része szinte elviselhetetlen a folyamatnak, de elkerülhetetlen. Az egésznek az a célja, hogy a jelenlegi testetekben be tudjátok teljesíteni a szerződéseteket. Azaz elérjétek a teljes felemelkedést, miközben a fizikai testben maradtok. Ezt nem sokan tudták eddig megcsinálni, ha egyáltalán valaki is meg tudta. Így megértjük, hogy vonakodtok ezektől a fizikai tünetektől, de ez elkerülhetetlen és fontos része a folyamatnak. Egy kicsit csillapítható, ha segítséget kértek. Számos módon tudjuk könnyíteni a feszültséget, de ehhez ki kell nyilvánítanotok ebbéli szándékotokat, különben nem segíthetünk. Ne szenvedjetek csendben, nyúljatok ki és kérjétek a segítséget.

185. rész (2012. augusztus 24.)

A mai üzenet lehet, hogy egy kicsit zavaros lesz. Ismét az idő témájáról szeretnénk szólni. Többször is érintettük már ezt a fogalmat. Néhányatoknak már elkezdett máshogy megnyilvánulni az idő, hiszen beléptetek az úgy nevezett alkonyati zónába, ahol a dolgok elkezdenek váltani és elnyúlni/torzulni. Ez nagyon felkavaró lehet, hiszen az idő egy olyan dolog, amit állandónak véltetek oly sokáig, egy olyan dolog, amiben lehet bízni. Most viszont úgy tűnik, hogy különböző módon vált, csavarodik, tekeredik. Ez pedig elkerülhetetlenül zavarodottsághoz vezet.

Ahogy már említettük, ti a harmadik és az ötödik sűrűség határvonalán álltok. Egyik lábatok a régiben, a másik a „mi” oldalunkon. Egyik oldalon az idő bebetonozott fogalom, a másikon sokkal illékonyabb, melyet annyi különböző módon lehet hasznosítani. A két világ közötti szakadék széles, nem könnyű egyidőben jelen lenni a kettőben – igen, egyidőben. A túl gyors átváltás nagyon sok lenne számotokra. Ezért van most ez a próbaidőszak. Kisebb adagokban vagytok kitéve ennek az új idő fogalomnak, ez egyre jobban ki fog hangsúlyozódni, így fel fog tűnni, hogy az idő milyen furcsa módon is kezd el viselkedni. Mindez összezavarodottsághoz is vezethet, hiszen előfordulhat, hogy a dolgok minden előzmény nélkül jelennek meg.

Van, akinek ez nem új fogalom, hiszen már lehettetek olyan fázisokban, amikor az idő szinte áll, vagy ahol a dolgok sorrendje nagyon is zavaros. Úgy tűnhet, a dolgok már rég eltűntek az idő sűrű ködfátylában, közben pedig nemrég történtek, vagy fordítva. Igen, az idő tud előre-hátra ugrani, lelassulni-felgyorsulni, így a meghatározott időkerethez csatolt dolgok összemosódnak. Más szavakkal, az a régi módszer, ahogy az időt számláltátok – azáltal, hogy egy bizonyos dolog egy bizonyos ponton megtörtént – nagyon nehezen fenntarthatóvá válik. Nagyon sok dolog úgy tűnik, mintha egyidejűleg történne.

Szóval, kapaszkodjatok a kalapotokba, kedveseim. Készüljetek fel egy zavaros, illetve szédüléssel járó időszakra, ahogy a határok a két világ közt elkezdenek összemosódni. Az idő felgyorsul, és vele oly sok minden más is. Ne csodálkozzatok, ha a fejeteket vakarjátok (a csodálkozások közepette) az elkövetkezendő időszakban. Tudjatok róla, hogy ez a zavar nem rossz jel. Sőt, azt jelzi, hogy az agy elkezdte magába fogadni azokat a dolgokat, amelyek körülötte zajlanak (egy olyan módon, ami eltérő az eddigitől). Vegyétek úgy, hogy egy nagyon eltérő és izgalmas holnapból kaptok ízelítőt. Leljétek benne örömötöket, játszatok vele, még a zűrzavarral is. Ez segíteni fog a félelmen való felülkerekedésben, hiszen úgy tanultátok, hogy bizonyos rend(szer)nek kell uralkodnia, különben teljes káosz lesz. Nos, káoszt várhattok több fronton is, de csupán addig az időszakig, amit át nem juttok a másik oldalra. Maradjatok összpontosítottak még akkor is, ha körülöttetek oly sok dolog szétesik. Tudjátok azt, hogy könnyedén megtaláljátok a kivezető utat ebből a feltérképezetlen területről.

184. rész (2012. augusztus 22.)

Ahogy észrevehettétek, a dolgok felhevültek az utóbbi napokban. Ennek oka hamarosan nyilvánvaló lesz mindenki számára, mi egy kis betekintést szeretnénk ehhez adni. Ezidáig a dolgok nyugodtnak tűntek, de a felszín alatt sok minden zajlott. Amikor a felszínre utalunk, akkor a bolygótok felszínére gondolunk. Sok minden forráspontig hevült, amint a heves energiák bombázzák az elmúlt hetekben. A nyomás nő és hamarosan valaminek úgymond engednie kell.

Most sem adunk erről részleteket. Elég, ha azt mondjuk, hogy hamarosan valami – vagy valaki – feltörik. Ezt a törést észre fogjátok venni. Nem csak azok, akik érzékenyek, hanem a többiek is.

Maradjatok összpontosítottak, kedveseim. Így a törés nem fog felkészületlenül érni benneteket, és nem fogtok összeroskadni a nyomástól. Lehet, hogy nagyon kényelmetlennek fog érződni egy pillanatig, de nyugodjatok meg, számotokra ez a plusz nyomás csak hasznos lesz. Viszont a körülöttetek lévők közül számos embernél nem ez lesz az eset, ezért arra figyelmeztetünk, hogy figyeljetek oda a környezetetekre, hiszen annyi minden van forrásban, és bármilyen irányba kirobbanhat.

183. rész (2012. augusztus 21.)

Ahogy már annyiszor leírtuk nektek, ennek a folyamatnak vannak kimagasló és alacsony részei, melyeket mind érezni fogjátok, bárhol is vagytok a skálán. Most pedig sokan egy egészen új energiaraktárba kezdtek csatlakozni/nyúlni, így ennek a hatása a fizikai testeteken is egyre hevesebb lesz. A fizikai fellángolások legtöbbször elfedik az energia-letöltések igazi hatásait.

Hadd magyarázzuk meg. Ti mind szorgosan el vagytok foglalva az új információk letöltésével, a fizikai testetek pedig szorgosan próbálja magába szívni/nyelni, eközben pedig hangosan ellenkezik, ahogy csak tud. Fizikai kényelmetlenség, fájdalom, gyomorrontás vagy hangulatingadozás által. Ilyen vagy olyan formában jelentkeznek, megértjük, ha néha túl nehéz megbirkózni velük. A testetek jó, fel van szerelve, hogy megoldja ezt a feladatot, még akkor is, ha ti úgy érzitek, hogy szinte már bedobnátok a törölközőt. Nyugodjatok meg, nem fogtok darabokra esni, még ha úgy is érzitek néha. Ezek valójában csak felszínes reakciók a mély változásra, amely bennetek zajlik. Mivel a testetek oly sokáig volt arra programozva, hogy változatlan maradjon, így nem csoda, hogy oly hangosan ellenkezik, amikor változásra kényszerül. Mégis alá tudja magát vetni ezeknek a változásoknak, ami ahhoz szükséges, hogy az új energiát magatokba tudjátok fogadni. Nagy cirkuszt csinál, de semmi negatív nem éri, talán csak ez az ellenkezése/ellenállása.

A dózis növekedni fog, ahogy megemésztettétek az előzőt, így úgy tűnhet, hogy a testetek soha nem piheni ki rendesen magát. Ne feledjétek, hogy precízen van összevágva a folyamat, így mindenki annyit kap, amennyit meg tud emészteni, még ha fáradtnak is érzi magát. Ezek a tünetek mind azt bizonyítják, hogy „munka van folyamatban”. Amikor úgy érzitek, hogy padlót fogtatok, energetikailag és fizikailag akkor valójában egy új szintre kerültetek.

Szóval, maradjatok nyugodtak és lélegezzétek be. Nem fog kárt okozni bennetek, talán csak egy kicsit elkoptatja a türelmeteket. De úgy gondoljuk, hogy teljesíteni tudjátok a letöltés ezen újabb szintjét is. Végülis már hozzászoktatok ezekhez a beérkező energiákhoz. Még most sem érkeztek nyugodt vizekre, így két energialetöltés között ne feledjetek el nagy levegőt venni. Ezáltal felkészülve tudjátok fogadni a következő letöltést. Tudjuk, hogy ez nem valami jó hír, de azt is, hogy tudatában vagytok ennek a folyamatnak. Annak, hogy egyre előrébb juttok ezáltal. Kérjétek a segítséget, ahogy csak tudjátok, hogy segíteni tudjunk a testi tünetekben. Az Anyatermészetben is mindig menedékre tudtok lelni, vagy pedig a hozzátok hasonló emberek társaságában. Nem kell csendben és magányban szenvednetek. Nyugodtan nyúljatok ki, és kérjetek segítséget akár a fátyol túloldaláról is. Tudjatok róla, hogy mindig szeretet vesz körül benneteket, és mindig védve vagytok.

182. rész (2012. augusztus 19.)

Korszakok óta az emberiség az árnyékban jár, melynek nagy része a saját teremtése. De most végre elkezdtétek észrevenni a fény ragyogását a mélyedés szélénél/élénél. Így elkezdtetek kimászni a sötét kráterből és a fény felé haladni. Ezáltal a fényetek is erősebben ragyog, a cselekvéseiteket pedig sokkal jobban észreveszik mások is. Ami eddig sötét mélység volt, most elkezd nyilvánvalóbb lenni a fény miatt, ami ért benneteket, ahogy elkezdetek kimászni. Egyre több embertársatok kezdi el észrevenni a különbséget a két állapot között.

Sokszor említettük azt a tényt, hogy nem csak magatokat emelitek ki a mocsárból, melybe oly régóta ragadtatok, hanem a cselekedeteitek által a többieket is arra késztetitek, hogy csatlakozzanak hozzátok. Tudjuk, hogy ez nem új téma, de megéri elismételni, hogy ne csússzon ki a memóriátokból. Amikor kicsúszik, két dolog történik. Először is elvesztitek az utatokra való összpontosításotokat/fókuszotokat és azt gondoljátok, hogy elvesztettétek azt a létrát, ami a sötétségből a fénybe vezet. Emellett még az az érzetetek is megvan, hogy ti feleltek a többiek fény felé haladásáért. Mindkét dolog nagyon káros és egyik sem rész a valódi utatoknak.

Az utatok az, hogy a fény felé haladjatok, és lehorgonyozzatok/földeljétek azt, ezáltal megszilárdítva a fényt a bolygótokon. Érdemleges munkát végeztetek ez irányba, függetlenül attól, hogy gyakran visszanéztek a sötét mélységbe és nem veszitek észre azt a ragyogó fényt, amiben már álltok. Eljutottatok arra a pontra, ahonnan már nincs visszafordulás. Annak ellenére, hogy úgy érzitek, a talpatok még a tavalyi hálóba tekeredett, a lelketek már a friss holnapból lélegzik. Amikor pedig ebből lélegeztek, a friss levegő eléri/megérinti azok tüdejét is, akik még a régi mocsokban ragadtak. Már csupán az önmegszabadítás cselekedetei által szabaddá teszitek a többieket is. Az viszont a régi mocsokba vezet vissza, ha úgy gondoljátok, hogy hátra kell maradnotok és a többieket ki kell onnan tolnotok.

Ti az útmutatók vagytok, ahogy már sokszor elmondtuk. Egy olyan időszak felé tartotok, amikor úgy fog tűnni, hogy a sötétség hatalmasra növekszik. Amikor úgy fog tűnni, hogy a negatívitás teljesen elnyeli azokat a dolgokat, amiket biztosra vettetek. Azért teszi ezt, hogy erősebbé tegye magát, mint amilyen valójában. Hiszen ez a sötétség már elveszítette azt a területet, amiért oly nagyon küzdött. Elveszítette a területet, és soha többet nem tudja visszafoglalni, de ahogy egyre jobban kicsúszik a markából, bizonyosan nagy műsort fog előadni, hogy az ellenkezőjét bizonyítsa. Tehát csak a saját fényetekre van szükségetek, kedveseim, semmi másra nincs. Már annyit összegyűjtöttetek ebből az életadó anyagból, hogy szabadon tudtok lélegezni akkor is, amikor az embertársaitok úgy érzik, hogy a szabadság utolsó lélegzetét is kiszippantották a tüdejükből.

Ne feledjétek, csupán azáltal, hogy szabadon lélegeztek, a többieket is segítitek, hogy lélegzethez jussanak. De senki nem fogja azt kérni, hogy a fényeteket adjátok másoknak. Ez egy figyelmeztetés, hiszen sokan vannak abban a tévképzetben, hogy ha nem adják a többieknek a saját fényüket, akkor kárhozatra kerülnek. Ez nem így van. Hiszen csak azok maradnak talajközelben, akik úgy döntöttek. Akik a levegőbe szeretnének emelkedni, azok fel is fognak. Persze hasonlatokban fogalmazunk, de az üzenet így is érthető. A ti feladatotok az, hogy nyugodtak maradjatok és összepontosítottak annyira, hogy be- és kilélegezzétek a fényt. Csupán ekkor tudnak a többiek követni benneteket. Ha belevetitek magatokat a mélybe azért, hogy a többieket kitoljátok onnan, akkor nem tudnak kijönni. Ekkor csupán belesüppedtek a drámáikba és szomorúságukba, veletek együtt pedig sokan másik is. Szóval, maradjatok ahol vagytok, tegyétek azt, amit eddig is oly remekül tettetek. Testesítsétek meg a Forrást a teljes hatalmával, így továbbra is tartóoszlopai tudtok maradni ennek a széteső világnak.

Vissza az iskolába (2012. augusztus 18.)

"Először is köszönöm a kedves szavaitokat és kommentárjaitokat a szimbólumról, amit kitettem. Érdekes volt látni, hogy különböző módon érintett meg benneteket. Számomra ez jelképezi azt, hogy minden, amiben hiszek igaz és nem csak a képzeletem szüleménye. Ezért érintett meg oly mélyen álmomban. A vizuális bizonyítéka volt mindannak, amit itt érzünk, de nem láthatunk. Viszont hamarosan eljön a nap, amikor meg fogjuk látni, és tudom, hogy ez már nincs messze.

Amint a szünet előtti posztomban írtam, ez az utolsó néhány hét nagyon sok változást hozott. Nem csak számomra, de a körülöttem lévőknek is. Ezért van az az érzésem, hogy valami óriási változás előtt állunk. Nem csak egyénenként, hanem kollektíven is. Minden gyorsul és egyre hevesebb. Ugyan a 2012-es év már így is igazolta, hogy nagyon fontos év, mégis úgy gondolom, hogy az előttünk álló néhány hónap még több eseménnyel lesz teli.


Oly sok leckét megtanultunk az idén, mégis úgy érzem, a valódi leckék még csak most kezdődnek. Olyan, mintha mind érettségiztünk volna egy iskolában és egy nagyon-nagyon rövid nyári szünet után egy új iskolába lépünk továbbtanulni. Érzem a késztetést a továbbhaladásra, új ajtók kinyitására és önmagam különböző módon való próbatételemre. Más szóval, elvégeztük az előkészületi munkákat, eljött az idő, hogy igazán elkezdjünk kitágulni. Időnként fárasztó erről még csak gondolkodni is, de utána jön a felvillanyozottság és elindulnak a dolgok. Már nagyon várom, hogy mi vár rám az út következő kanyara után.


Az utolsó néhány hónapban óriási lépéseket tettünk meg. Még akkor is, ha ez nem tűnik így akkor, amikor a fizikai testünk cselekszik, vagy amikor belenézünk a hírekbe. Mégis tudom, hogy ez a világ lassan egy olyanná változik, amelyről oly régóta álmodunk. A munka nem ért véget, eljutottunk egy fontos pontra, ahonnan elkezdődhet a legérdekesebb szakasz. Mint mindig, most is fontos gondoskodnunk magunkról, és segítségért nyúlni ki, amikor a szellemünk úgy érzi, hogy nem hajlandó tovább menni. Tudom, hogy mindannyiunknak megvannak azok a pillanatai, amikor úgy érzi, nem tud tovább haladni, nem tud még egy ilyen napot végigcsinálni, de azt is tudom, hogy nagyon erősekké váltunk az utolsó pár hónapban. Tehát képesek vagyunk szembenézni bármivel, ami elébünk kerül. Legalábbis addig, amíg nem feledjük el, hogy nem vagyunk egyedül. Itt vannak nekünk a többiek, sőt a „láthatatlan” oldalon is van segítség.


Várom az új leckéket, és az osztálytársakkal való találkozást, akár újak vagy régiek. Tudom, hogy csodálatos lesz együtt, még akkor is, ha a suli hosszú és kihívásokkal teli. Tudom, hogy szeretni fogjuk az összes tananyagot. Megígérem, hogy mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy segítselek benneteket, amikor a leckék túl nehezek. Remélem, ti is ezt fogjátok tenni felém :)


Szeretet és fény,

Aisha"

181. rész (2012. augusztus 17.)


Hadd kezdjük ezt az üzenetet azzal, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi napokban talán csendesnek tűnt minden, mégis sok mindent zajlott, hiszen óriási előkészületek voltak az eljövendő eseményekre. Ne csodálkozzatok, ha azt érzitek, hogy újabb vihar bukkant fel a látóhatáron. Tudjuk, hogy ez nem új számotokra, hiszen jól tudjátok, hogy milyen folyamat zajlik éppen, mégis érhet benneteket meglepetés.

Eddig egyéni adagokat kaptatok az energiákból, most ez mellett egy még erősebb energia-befecskendezés érkezik, hogy azokat is érintse, akik eddig nem vettek tudomást arról, hogy mi zajlik. Ez különböző módon nyilvánulhat meg, hiszen vannak olyanok is, akik mar a felébredés határán vannak, de olyanok is, akik kitartóan ellenállnak ennek. Most viszont ők is kapni fognak ezekből az energiákból és a tünetek különböző módon fognak megjelenni, de nem lesznek észrevétlenek, az biztos. Lesz, ami úgy fog tűnni, mint a hagyományos emberi viselkedés - akár „negatív” akar „pozitív” értelemben -, viszont ez a kör után még nagyobb szakadékot fogtok találni a két véglet között. Lesz harag kifejeződés is, lesz együttérzés kifejeződés is, és mindkettő ki lesz hangsúlyozva.

Ne várjátok el, hogy az egész világ egyből felébredjen az álmából, hiszen ez a folyamat nem egy éjszaka alatt történik meg. Viszont érdekes dolgok történhetnek körülöttetek, ez pedig érdekes reakciókat is fog kiváltani. A fény még erősebben fog ragyogni, így a cselekedeteitek is hangsúlyosabbak lesznek, még azok számára is, akik úgymond csak járókelők/nézelődők voltak eddig és nem figyelték a világot. Ezúttal az ébredésre hívó hangot többen fogják meghallani.

Ideje egy kis szünetet tartani (2012. augusztus 10.)

„Kedves Barátaim! Az utolsó néhány nap és hét a leghevesebb és kihívásokkal telibb periódus volt, amit valaha is tapasztaltam, gyanítom sokan éreztétek így. Tudtam, hogy ez a nyár érdekes lesz, de fogalmam sem volt, hogy mennyire. Csupán azok a dolgok, amik a felszínre jöttek, lenyűgözőek voltak. Mindez a takarítás, elengedés, aktiválás és újrakapcsolódás szinte mágikus volt, viszont fárasztó is. A testem és más sugallatok hatására ráébredtem, hogy eljött az idő arra, hogy pár nap pihenőt vegyek ki azért, hogy mindezt meg tudjam emészteni. Nagyon hálás vagyok a támogatásotokért és szeretetetekért, melyet adtatok. Hálás vagyok, hogy a csatornázással viszonozni tudtam ezt. A következő néhány hétben remélem, ismét jelentkezem. Addig is egy képpel búcsúzom, amit a tegnapi álmomban kaptam. Egy másik nővel álltam kint a szabadban, amikor felnéztem az égre a Nap felé, s ezt a jelet láttam(a Nap helyett). Annyira mély benyomást tett rám, hogy álmomban térdre estem és kicsordultak a könnyeim az óriási hálaérzettől. Megjegyeztem a szimbólumot, és most lerajzolom:





Nem tudom, hogy rezonál-e veletek bármi módon is. Köszönöm a türelmeteket és a támogatásotokat, találkozunk a következő napokban-hetekben. Továbbra is kapcsolódjatok nyugodtan és támogassátok egymást, akár ezen blogon keresztül is. Fontos észrevennünk, hogy nem vagyunk egyedül.

Szeretet és Fény,
Aisha”


180. rész (2012. augusztus 9.)

Ismét az idő fogalmáról fogunk szólni, hiszen ez az egyik legfontosabb tényező, ami elválasztja az úgymond „normális” embert a felébredettől. Amint megvetitek a lábatokat az eredeti (régi) magasabb energiaszinteken, mintegy zavarba ejtő időáramlással fogtok találkozni. Más szavakkal, az idő- és térfolytonosság egy teljesen váratlan módon kezd viselkedni. Lesznek pillanatok, amikor nehezen tudjátok követni. Megszoktátok, hogy az időnek egy állandó és lassú ritmusa van, ahol minden lassan bontakozik ki, ahol minden állandó sebességgel történik. Ez nem lesz így többet, ahogy elkezdtek oda- és visszalépegetni a különböző idővonalak hullámaiba, melyek nem egy rögzített vágányon mozognak, inkább a folyóhoz hasonlítanak, mely utat tör a tájba. Lesz idő, amikor minden elviselhetetlenül lassan történik/zajlik. Olyan, mintha leapadt volna a folyó, egész a mederig. Máskor viszont olyan, mint áradásban úszni. Tehát, ami eddig egy garantáltan állandó tényező volt az életetekben (az idő múlása – Tom), egy egészen változékony dologgá alakul át. Vele együtt pedig új kihívások érkeznek.

Amint már mondtuk, ezt a témát elég nehéz megértenetek, hiszen eddig erről nem igazán kellett elgondolkodnotok, annyira rögzített szerkezete volt. Most viszont az idő egy olyan dologgá változik, ami segít benneteket, de kihívások elé is állít. Ennyit mára, a jövőben még visszatérünk erre a témára.

179. rész (2012. augusztus 7.)


Ma további információt szeretnénk adni az időutazásról, hiszen rálátásunk van erre és lehet, hogy segíteni tud nektek az előttetek álló időben. Évszázadokon keresztül játszadozott az emberiség a korszakok közötti előre-hátramozgással, még fantáziatörténeteket is kreáltatok köréje. Tehát, úgy gondoljuk, hogy csak egy bizonyos módon ismeritek a fogalmat, amiről szólni szeretnénk. Mivel ez a téma sokatokat összezavarhat, így rögtön leszögezzük, hogy az idő számunkra nem ugyanaz, mint számotokra. Mint már említettük is régebben, az idő számotokra egy egyedüli réteg, mely két irányba terjed. A felfogásotok róla pedig az, hogy csupán úgy lehet navigálni benne, hogy élitek az életetek és követitek az órát/időt (lineáris időkoncepció – Tom).

Más szavakkal, az idő egy olyan tényező, amely bizonyos sebességgel fog kibontakozni. Bármi, ami történt fel van jegyezve az idővonalon emlékként és soha nem törölhető ki. Számunkra viszont, az idő egy összetett lény. Okkal használjuk rá ezt a kifejezést, hiszen nekünk az idő olyan, mint egy élő, lélegző lény. Egy olyan valami, ami alakítható/formálható és mindig áramlásban van. Az idő elvihet bárhová, ahová csak szeretnéd. Úgy használható, mint a meséitekben a varázsszőnyeg, amely a kívánt célpontba visz. Ehhez jön még az, hogy több rétege is van az időnek, melyek állandóan változtatják az alakjukat és irányukat, így semmi sincs „kőbe vésve”. Számunkra az idő egy eszköz, amely segítségével mélyebb belátást/rálátást és tisztább képet kaphatunk a dolgokról, így valószínűleg az egyik legértékesebb és leghatékonyabb eszköz. Az idő nekünk olyan, mint egy véget nem érő lehetőségforrás. Számotokra viszont olyan, mint egy kényszerzubbony, mely a markában tart. Ti önmagatokat az idő rabszolgájának látjátok. Jogosan, hiszen nem tudjátok elkerülni az időből való kifogyást. Számotokra az időszámítás az első lélegzésetektől az utolsóig tart. Csupán az az „idő” adatott meg, ami e kettő között történik, így a haláltól való félelem nagyon erős bennetek. Hiszen amikor meghaltok, kifogytok az időből, és semmi többet nem tudtok elérni az életetekben. Emellett sokan azt hiszik, hogy csupán egyszer próbálkozhatnak (egyszer élnek), így a félelmük még nagyobb.

Nekünk viszont az idő a végtelen lehetőségek forrása, így nincs bennünk az a félelem, ami bennetek megvan. Mi tudjuk, hogy nem csak egy bizonyos időintervallum engedélyezett számunkra. Az idő olyan, mint egy folyó vagy mint egy óceán, ahol kényünkre-kedvünkre manőverezhetünk. Ahová megyünk, új tapasztalatokat gyűjthetünk és tovább fejlődhetünk. Tehát, az óriási időóceánba lépünk és azokat a lehetőségeket választjuk/hozzuk magunkkal, amelyek készen állnak a megnyilvánulásra és szó szerint játszunk velük. Olyanok vagyunk, mint a gyerekek, akik új játékokat keresnek. Nem csak új dolgokkal, hanem más lelkekkel is. Így állandóan a történések végtelen változatosságának vagyunk kitéve, amelyek tágítják a látókörünket. Ez a látókör pedig addig tágul, ameddig csak szeretnénk. Hiszen mi tudjuk, hogy csupán apró részei vagyunk az idő és tér végtelen ciklusának. Örökké részei maradunk, így nincs szükség arról gondolkodni, hogy féljünk-e a haláltól. Számunkra a halál nem a vég, hanem egy átmenet a ciklus egyik fázisából a másikba. Amikor újra belevetjük magunkat az idő óceánjába és tovább keressük a tudást.

Tudjuk, hogy ez nagyon zavaros és nehezen érthető lehet, hiszen nektek az idő egy nagyon konkrét fogalom. Nem egy olyan dolog, amivel játszhattok, hanem amire figyelnetek kell. Az óra ketyegése mindig arra emlékeztet benneteket, hogy egyszer eljön az idő, amikor elveszítitek a csatát az idő ellen, és nem lesztek tovább részei a létezésnek. Higgyétek el, hogy ez a börtön csupán az emberiség elméjében van így. Nem vagytok foglyul ejtve ebbe a ketrecbe (a lineáris időbe), mint ahogy mi sem. Csupán ezt GONDOLJÁTOK, hiszen ezt hitették el azok a teremtmények veletek, akik úgy döntöttek, hogy bezárnak benneteket, mert ebből előnyük származik. Annyira szabadok vagytok, mint mi. Most pedig eljött az idő, hogy megízleljétek ezt a szabadságot. Az első úszóleckék megkezdődtek, de abban az állapotban, amikor nem vagytok teljesen éberek, így a benyomások még nem teljesen világosak/érthetőek. Viszont, azok lesznek és akkor hirtelen meg fogjátok érezni, hogy ez a lineáris idő hogyan veszíti el az erejét rajtatok. Akkor meg fogjátok érteni, hogy már előre-hátra és oldalt is tudtok ugrálni. Így fogalmazhatnánk ezt meg, de ezek az „irány” fogalmak is csak azért szükségesek, hogy megértsétek/felfogjátok ezeket a dolgokat. Nem mentek „vissza” az időben, csupán egy másik idővonalra váltatok, ugyanígy a „jövőbe” is. Nincs múlt és jövő, hiszen minden egy időben történik/zajlik, így nekünk nincs különbség a kettő között.

Már régebben elmondtuk, hogy ti valójában a „jövőből” vagytok. Ez igaz is, hiszen eredetileg olyan lények vagytok, akik abban az időkeretben is léteztek, amit az emberi elme több ezer évvel a jövőben való időnek hívna „most” (a jelenlegi időfelfogás fogalmával – Tom). Számunkra viszont, minden idő „most” van. Így nem kell gondolkodnunk olyan dolgokról, hogy holnap, vagy tegnap. Egyidejűleg léteznek, egyszerre a tér és idő folytonosságában. Így elérhetőek mindenki számára, amikor csak szükség van rá. Tudjuk, hogy ez zavaros, de számunkra olyan természetes, mint nektek a lélegzés. Ez egy alapvető törvény a teremtés minden résztvevőjének, mindenkibe bele van vésve, belétek is. Az egyetlen különbség, hogy ti elkülönültetek ettől a természetes ösztöntől, így a mostani állapototokban nehezen tudjátok felfogni.

Lesz, aki megkérdezi: „ez nem hoz létre teljes káoszt és zűrzavart?” – hiszen ti úgy gondolhatjátok, hogy ez csak még egy lehetőség arra, hogy az emberek visszaéljenek vele és tovább éltessék a kapzsi igényeiket. Nem, a válasz egyszerű és tiszta, mert minden alatt ott van egy egyszerű törvény. Az, hogy ezzel nem lehet visszaélni. Ezzel a végtelen energiaforrással nem lehet visszaélni a célból, hogy még több félelmet hozzanak létre. Az energia az ami. Így ez az energia olyan módon van őrizve, hogy eltűnik, illetve semlegesítődik/nullázódik, ha korrupt módon próbálják használni/elérni.

Itt van a bolygótok történelme is. Ti példái vagytok egy ilyen visszaélésnek, hiszen olyan lények által lettetek gyarmatosítva - szó szerint -, akik a saját kiegyensúlyozatlan vágyaikat élték meg ezen hadművelet végrehajtása során. Most viszont eljött az idő – minden tekintetben –, hogy ez az egész visszaálljék azáltal, hogy semlegesítődnek. A módszer ehhez pedig az, hogy le kell kapcsolni őket arról a(z energia)hálóról, amelyet létrehoztak és ráhelyezték/rávetítették a már meglévőre. Más szavakkal; elvágni őket attól a forrástól, amellyel visszaélnek. Már halljuk is a kérdést: „nos, és mi tart ilyen sokáig?”. Azt kell válaszolnunk, hogy az idő egy olyan fogalom, amely egészen más, mint ahogy ti használjátok. A Teremtés többi részében nem úgy van számontartva az emberiség történelme, mint ahogy ti tartjátok számon az évkönyveitekben. Ez a folyamat egyben nagyon-nagyon hosszú és ugyanakkor azonnali is. Hiszen az idő egy olyan dolog, ami hajlítható, tekerhető és formálható. Tudjuk, hogy erre felhördültök egy kicsit, így hozzátesszük, hogy nem vagytok magatokra hagyva, nem szórakozunk rajtatok, illetve nem lesünk benneteket kíváncsian. Ahogy már mondtuk, ez a folyamat alapos tervezéssel járt, így egészen az emberiség hajnalára nyúlik vissza. Úgy értjük, hogy a fajotok távolabbi múltjára/eredetére, mint ahogy arról nektek tudomásotok van.

Most nem részletezzük ezt, csupán ezt az apró töredéket adtuk meg. Nem csak az idő óceánja vár rátok, de a tudásé is. Arra vár, hogy belemerüljetek. Igazából ez az óceán egy és ugyanaz. Ez csupán egy ízelítő volt belőle, csak azért, hogy a kíváncsiságotokat felkeltsük. Lehet, hogy több kérdést hagy maga után, mint választ, de tudjuk, hogy megérintenek benneteket ezek a szavak. Azok az energiák, amiket hordoznak, pedig elkezdik felnyitni a bennetek lévő ajtókat/kapukat, melyeket korszakokkal ezelőtt zártatok le. Amikor eljön a megfelelő idő, még több üzenettel jövünk, ezt megígérjük. Ennyit mára.

178. rész (2012. augusztus 5.)

Miközben ezen üzenetet adjuk át, oly sokan vannak odakint, akik még mindig az utolsó energia-beépüléstől szenvednek. Még akkor is sokkal erősebbé váltatok, ha most kicsit „magatok alatt” érzitek magatokat. Engedjétek meg, hogy megmagyarázzuk.

Amint már említettük is, ez az utóbbi energialetöltés nagyon erős hatással van a fizikai testetekre. Ez mindenki életében számos módon nyilvánulhat meg, egyénenként eltérően. Talán egy kicsit megkönnyíti a fizikai megpróbáltatást, ha egy kis betekintést engedünk abba, hogy milyen hatással is van ez az új energia. Ugye, minél nagyobb a dózis, annál erősebbek a tünetek. Ez így van most is, hiszen erősödött a bejövő energia léptéke. Lesz, aki azt kérdezheti: „valaha is véget ér ez, és mikor leszünk már képesek ismét normálisan működni?” Nos, ugyan még nem fejeztétek be ezt a folyamatot, bizonyára meg tudjátok látni az alagút végén lévő fényt, mely már nem a távoli jövőben van. Ez a „jövő” periódus nagyon rövid, mégsem adunk pontos dátumot, mint ahogy soha nem is adtunk, hiszen ez a folyamat állandó áramlásban van.

Ez mellett nagyon türelmesnek kell lennetek önmagatokhoz, hiszen a fizikai testetek mindig panaszkodik, vagy okot talál a panaszra, ha egy új energiatöltet érkezik. Ez azért van, mert az intenzitásszintje megemelkedett, és hiába tudtatok alkalmazkodni egy bizonyos szinthez, amikor az új töltettel újabb szinthez kell igazodni. Pont úgy, mint azok, akik szeretnének magasabbak lenni és újabbnál újabb műtéteken esnek keresztül ciklikusan, ahol meghosszabbítsák a csontjaikat. Így ti is állandóan új energiatöltettel vagytok bombázva és a „sebeitek” újra felnyílnak, hiába „gyógyította” meg őket a fizikai test. Azért használunk idézőjeleket, hogy érzékeltessük, nem szó szerinti sebekre gondolunk, csupán arra, hogy hogyan történik ez a lépegetés. Amint képes megemészteni ezt a „növekedési hormont”, már készen is áll – még ha vonakodva is – a következőre.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a növekedési ciklus nagyon fárasztó, de nem káros, talán csak a türelmeteket veszi jobban igénybe. Még egyszer azt kérjük, kapcsolódjatok a belső szentélyetekhez, ott megtaláljátok azt a bátorságot és elszántságot ami segít abban, hogy ne adjátok fel. Mellettetek állunk és csodálattal nézünk rátok. Arra, hogy az erőtök hogyan ragyog, attól függetlenül, hogy milyen fáradt is a fizikai testetek. Egy fénylő példaképek vagytok nekünk. Olyan gyorsan nőttök (de nem természetellenesen), hogy a növekedési fájdalmak is hevesebbek. Ismét egy új cikluson mentetek keresztül. Még ha úgy is érzitek, hogy nem bírjátok tovább, ne adjátok fel. Megértjük, hogy ebben az energiaviharban ti nem látjátok a saját nagyságotokat/dicsőségeteket.

Erősebbek vagytok a legerősebb fáknál is, melyek kiállták az évszázadnyi viharokat, a gyökereitek mélyebbre nyúlnak, nem fogtok elbukni, bármilyen erős szelek is fognak jönni. Akkor is itt fogtok állni, amikor azok, akik nem tudtak kapcsolódni (a belső központjukhoz – Tom), kidőlnek. Gyökereik kiszakadnak a földből, de az is csak azért történik, mert ők saját maguk vágják el azokat. Ti, viszont nem jártok így. Sőt, még mélyebbre gyökereztetek, így biztos pontot találtok, s ez pedig segíteni fog, ahogy erősödik a szél.

Tehát, ne féljetek, kedveseim. Még akkor sem, ha úgy érzitek, hogy szinte már felállni sem tudtok. Egyenesen/magasan és erősen álltok, mi látjuk ezt és csodálunk benneteket. Ne gondoljátok, hogy apró hajtások vagytok, bizonytalanul állva a talajban. Ti hatalmas fák vagytok, a gyökereitek pedig pont akkora, mint a koronátok. Más szavakkal; nem csak lefelé nőttetek – ezzel megerősítve az alapotokat –, hanem felfelé is kinyúltatok. Sokkal távolabbra nyúlva a Teremtésben, mint eddig. Ölelünk benneteket, testvérek. Továbbra is arra ösztönzünk benneteket, hogy növekedjetek, hiszen még nem értétek el a növekedési korlátaitokat.

177. rész (2012. augusztus 3.)

Amint a nap áthalad a horizonton, az energiák ismét felgyorsulnak. Ezt érezni fogjátok a testetekben, hiszen egy új információ - és megértéstöltet közeledik. Most viszont eltérő lesz az eddigiektől, és más módon is fog megnyilvánulni. Ez egyénenként eltérő. Akkor se érezzétek magatokat kirekesztettnek, ha nem érzitek ezeket a változásokat. Ez nem jelenti azt, hogy nem vesztek részt a folyamatban, csupán eltérő felépítésetek/beállítottságotok van. Tudjuk, hogy nehéz, mégis arra kérünk benneteket, hogy ne hasonlítgassátok egymáshoz magatokat. Az integráció és beállítódási folyamat mindenki számára egyedülálló.

Az új energiák hatása is eltérő lesz, de jóval erőteljesebb, mint az eddigiek. Hallgassatok a testetekre, lássátok el mindazzal, amire igényt tart, hogy mindvégig kiegyensúlyozottak tudjatok maradni. Etessétek rendesen, adjatok neki elég pihenőt, vagy mozgást, hogy ezek az energiák mozgásban maradjanak, és ne ülepedjenek le/ragadjanak bele a rendszeretekbe. Tudjuk, hogy nagyon jártasak vagytok már ebben, de mégis minden egyes alkalommal emlékeztetünk benneteket, különben könnyen beleragadhattok a tünetekbe és elfeledhetitek, hogy az előrehaladás a lényeges, nem pedig maguk a tünetek (ami lehet fizikai kényelmetlenség, vagy mentális fáradtság). Maradjatok összhangban és biztonságban.

176. rész (2012. augusztus 1.)

Amint a napok múlnak, úgy tűnik minden szép lassan a feje tetejére áll, annyi mindent amit biztosra vettetek, el kell engednetek, mint ahogy a homokszemek is keresztül gördülnek az ujjatok között. Ez a folyamat nagyon átfogó, de számotokra ez szinte elviselhetetlenül lassú. Ne feledjétek, hogy teljesen átváltoztok, szó szerint kívül-belül és mivel még mindig ebben a fizikai testben lakoztok (azért, hogy véghez tudjátok vinni, amiért jöttetek), ennek a testnek időre van szüksége, hogy teljesítse ezt a folyamatot. Amíg darabokra nem estek, addig tartanotok kell  a megfelelő időt az átváltozáshoz még akkor is, ha a türelmetek és indulatotok elfogyott mostanra. Értsétek meg, hogy ez valójában nagyon gyorsan zajlik és a léptéket/iramot nem lehet jobban felgyorsítani a mostaninál.

Nem tudjátok felfogni azokat a monumentális változásokat, amelyeken már végigmentetek, hiszen oly kevés látható a felszínen. Nektek úgy tűnik, ugyanaz a fizikai kifejeződés néz rátok a tükörből, ha belenéztek, de számunkra ti már egy teljesen más hangon szóltok/daloltok, már rég nem azon, mint valaha. Akkor olyanok voltatok, mint egy szomorú suttogás az erdőben, most viszont olyan a hangotok, mint az oroszlán ordítása.

Hamarosan a világ többi részének is fel kell állni és meghallgatni benneteket, mert hamarosan szabadjára engeditek az új keletű erőtöket. Büszkén és egyenesen állva jelentitek be mindenkinek a jelenléteteket. Nem tudnak tovább elrejtve tartani benneteket kedveseim, ahogy ez a hosszú folyamat a végéhez közeledik. Kezdjétek gyakorolni a hangotokat kedveseim, hiszen ez az értelem és az öröm hangja, készüljetek fel arra, hogy ezen az új hangon daloltok miközben beléptek a Multiverzumot dicsőítő kórusba.