301. rész (2013. április 18.)

Amint érzékelhetitek is, a hullámok jönnek és mennek. Időnként úgy érezitek kirúgják a lábaitokat alólatok, máskor viszont felemelnek benneteket. Ilyen a természete ezen hullámoknak. Nem azért vannak itt, hogy megfojtsanak, hanem felemeljenek a célotokig melyet oly régóta kerestek. Kérdezhetnénk mi ez a cél, de úgy gondoljuk ti már mind kezditek megtalálni az igazi választ rá. Mindaz ami a tökéletes világ külső kereséseként kezdődött, hirtelen befelé fordult. Már mindannyian láthatjátok, hogy a paradicsom nem kívül van, hanem belül. Ahogy felfedezitek ezt, sok minden a helyére kerül. Végre elkezdhetitek szilárd alapra építeni a jövőtöket. 

Az emberiség évezredekig más alapra építkezett. A családra, az ősökre, a kormányra, vagy akár a vallásra. Mindezek viszont külső intézmények, amikre nem építhetitek a jövőtöket. Nem azt mondjuk, hogy teljesen dobjátok el őket. Amire utalunk az, hogy az emberiség oly sokáig kifelé kutatott, kint kereste a megváltást. Volt amikor úgy vélte meg is találta, de később mindig kiderült, hogy ez a megváltás nem az igazi. Bármire építkeztetek, az nem rendelkezett szilárd alappal. Először meg kell találnotok az alapokat, csak utána kezdhettek el építkezni.

Erről szól ez a folyamat. A régi lebontása és az új felépítése, elsőként a szilárd alappal kezdve. Az az alap, hogy ti mind szuverén lények vagytok. Tökéletesek és teljesek, készen álltok arra, hogy kilépjetek a világba. Amikor kiléptek, akkor kapcsolatba kerültök más szilárd alappal rendelkező emberi lényekkel, akik körülvesznek benneteket. Együtt pedig felépíthetitek az álmaitok világát. Ennek az álomnak viszont otthon kell kezdődnie azzal, hogy a régit teljesen lebontjátok. Ami után a jó részeket újra össze tudjátok rakni, és egy sziklaszilárd, halhatatlan lény lesz képes létrejönni/kiemelkedni. Már nem vagytok ebben kezdők, amiről ma beszélünk nem újdonság számotokra. Régóta ebben az építkezési szakaszban vagytok, de most jött el az ideje annak, hogy rátekintsetek erre az építményre. A felfordulás közepette néha nehéz ezt megtenni, és meglátni milyen erőteljes is ez az épület. Mint ahogy a normális építkezésnél is nehéz meglátni a teljes képet a tervek nélkül, úgy a ti esetetekben is így van ez. A tervek viszont megvannak kedveseim. Azt is látjuk milyen lelkiismeretesen követitek, és mennyire közel is vagytok már a végső rész elhelyezéséhez, mellyel kijelentitek, hogy az újraépítés befejeződött. 

Lehet, hogy nincs meg az a kényelmetek amelyet szeretnétek. Hiszen az indulatok néha elszabadulnak és idegesítő dolgok jelentkeznek. Higgyétek el amikor azt mondjuk, hogy a stressz ellenére, és annak ellenére, hogy a végső terméket még távolinak látjátok, ez nem így van. Egyáltalán nem vagytok késésben, tartani tudjátok a határidőt, melyet ti magatok jelöltetek ki ehhez a folyamathoz. Ne féljetek hát, még akkor sem ha néha úgy tűnik, az egész épület megremeg és összedőlni készül. Az épületetek ezúttal szilárd alapra épül, nem pedig a múlt homokjára, s így kiállja az idő próbáját. Nem azért mondjuk ezt mert valami világégés közelít, csupán azért, hogy tudjátok milyen kemény is az épületetek. Jöhet eső vagy napsütés, vihar vagy nyugalom, ti egyenesen és büszkén tudjatok állni. Olyat építettetek ami sokáig áll. Amikor majd jobban megismeritek új önmagatokat, ti is látni fogjátok azt a fényes jövőt ami rátok vár. Nem csak mint briliáns egyének, hanem mint csodálatos közösség is. Ez nem délibáb, ez a valódi paradicsom amit építetek. Szenvedtek az utolsó részek lerakásával, de ugyanezzel a mozdulattal nem csak magatoknak, hanem az egész bolygónak is építetek. Ebből épülnek az álmok. Ez nem csak képzelet, hanem olyan dolgok melyek valóra válnak, ahogy önmagatokat is valóra váltjátok. A valódi emberek, akik azon meggyőződésen alapulnak, hogy valóban erősekké váltak, és a paradicsom felbukkanhat végre a régi hamvaiból. Mindezt ti hozzátok létre, azon kemény munka által amellyel újjáépítitek magatokat. Lehet, hogy néha beleszédültök amikor meglátjátok milyen magasra is nyúlik az új lényetek. Már most is a régi törmelék fölé tornyosultok. Nincs szükség arra, hogy lenézzetek kedveseim, csak figyeljetek felfelé. Ezáltal sokkal jobb eséllyel tudjátok a folyamatot véghezvinni.

Bizonytalannak érezhetitek magatokat, hiszen nem szoktatok még ezekhez az emelkedett síkokhoz. Figyeljetek hát oda ahova lépni akartok, és ne foglalkozzatok annyit azzal, honnan is jöttetek. Így a szívetek követni fogja a szemeteket, ami felgyorsítja a folyamatot. Nincs már szükség a meghátrálásra, csak lépkedjetek előre. Ezt teszitek minden egyes nap, még akkor is amikor úgy érzitek, hogy a földhöz vagytok csapva. Ez csupán egy jel, hogy még nem szoktatok hozzá teljesen a magaslati levegőhöz. Lassítsatok le ha szükséges, nem maradtok le semmiről. Ismét csak elmondjuk, hogy minden rendben van még akkor is, ha néha ingatagnak tűnik is az egész szerkezet. Abból gyúrtak benneteket amiből a csillagokat. Valójában csillagok vagytok, ragyogtok még a legragyogóbb napsütés közepette is. Nem csak most, hanem mindig.