194. rész (2012. szeptember 11.)

Tegnap a nyomás ismét megnőtt, szóval ne várjatok könnyed vitorlázást/ siklást az elkövetkező napokban. Máris halljuk a zsörtölődést, hiszen ezúttal a fizikai testetek nehéz terhet kell, hogy elviseljen. Ne féljetek kedveseim, ez mindig az előrehaladás jele, még akkor is, ha a testetek nem ezt mondja. Igen, tisztában vagyunk azzal is, hogy több emelkedőt említettünk, mint mélyzuhanást, de tudnotok kell, hogy ezek az emelkedések is egyensúlytalanságot okoznak egy rövid időre. Ezek a heves fejlesztések csak plusz lökést adnak a célvonal eléréséhez. Legyen, ahogy lesz, mi tudjuk, hogy a végeredmény nagyon is hasznos nektek, még akkor is, ha a jelenlegi hatás nem érződik annak.

Most viszont cseréljünk témát, hiszen szeretnék tovább részletezni az idő tematikáját. Ahogy ti is tudjátok, számotokra ez a fogalom nagyon zavaros. Oly sok minden tűnik úgy, hogy a szétesés szélén áll, majd hirtelen visszalép. Mindez oda- vissza. Más szavakkal az idővonalak szétesése sok változást hoz, de ez a változás nem egyenletes létekben és sorrendben következik be. Nem úgy ahogy a „normális” világban elvárnátok. Inkább hasonlít egy tánchoz, ahol kettőt léptek előre, hirtelen viszont hátra, majd egyet jobbra, esetleg balra egyet. A fejlődés nem lassú, és sorrendben történő, ahol bizonyos dolgok láncolatban követik egymást. Nem, sokkal kaotikusabbak fog tűnni, és lesznek időszakok, amikor nehéz lesz meglátni a fejlődést. Innen a zavarodottság és türelmetlenség érzete, hiszen egyidőben vagytok előre, hátra és oldalra mozgatva.


Tudjatok róla, hogy mindez a zűrzavar jó dolog. Annak a jele, hogy a régi és jól bevált világképetek nem tud többet működni, az idő folyékonysága már itt is van. Amint már régebben mondtuk, azok tudnak hasznot húzni ebből, akik már eléggé folyékonyak maguk is. Nem csak annyira, hogy túléljenek, hanem hogy fejlődni és boldogulni is tudjanak az örökké változó környezetben. Hiszen ez vesz most minden oldalról körbe benneteket kedveseim. Egy áramlatban vagytok, és az Egész teremtés is áramlatban van. De ti most tapasztaljátok ezt először, így nehezen tudtok egyensúlyban maradni a sok váltás közepette. Amennyiben a régi ösztöneiteket követitek, még nehezebbé fog válni. Ahogy megpróbáltok valami szilárdhoz és merevhez csatlakozni/ kapaszkodni, az áramlat még jobban ki fog billenteni az egyensúlyotokból.

Más szavakkal, ne keressétek a magatokon kívül lévő támogatást, legalábbis ne valami alacsony sűrűséghez tartozót. A régi programozásotok megpróbálja fenntartani a status quo- t, az egyensúlyt viszont csak úgy tudjátok megtalálni, ha megtaláljátok a középpontotokat. Ti mesterei vagytok a zavaros vízben való vitorlázásnak. Pont mint a viharvert tengerészek, akik minden körülmény között meg tudják tartani az egyensúlyukat. Ez az egyensúlyi pont már most is bennetek van, csupán meg kell találni és bízni kell benne. Ekkor érezni fogjátok a mögöttetek lévő valódi életerőt, mely mindezek a kiszámíthatatlan áramlatok mögött van. Lovagoljátok meg a hullámokat és ne féljetek attól, hogy itt és ott néha elveszítitek az egyensúlyotokat. Tudjátok, hogy végig fogjátok csinálni, ha segítségre van szükségetek, menjetek belülre, vagy keressétek a veletek egy hullámhosszon lévők segítségét. A többiek viszont csak le fognak húzni a mélybe, ahelyett hogy a hullám tajtékán tudnátok a partig száguldani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése