202. rész (2012. szeptember 29.)

Egy érdekes témáról szeretnék részleteket adni. Egy olyan témáról, amit eddig nem igazán érintettünk. Azzal már tisztában vagytok, hogy egyfajta felgyorsulás zajlik a légkörben. De az összes fájdalom és sajgás közepette, nem vagytok tisztában azzal a változással, ami a világ többi emberét érinti. Arról a több millió emberről beszélünk, akiket eddig látszólag nem érintettek ezek a heves energialetöltések, melyeket ti már évek óta kiálltok. Közületek sokan elcsodálkoznak azon, hogy hogyan lehetséges ez. Viszont ettől a ponttól fogva már nem csak ti érzitek ezeket az új energiaváltásokat.

Az utóbbi időben egyre jobban növekszik azon emberek száma, akik fizikai vagy mentális tünetekre panaszkodnak. A depressziótól és kiábrándultságtól szenvedő emberek száma hatványozottan növekszik. Ezt a nyugtalanságot sok fiatalemberben megláthatjátok. Az előző generációkkal ellentétben, ők nem hajlandóak automatikusan beállni a felnőtt életbe – tanulásból egyből a munkába. Egyszóval, az eddig normálisnak vélt életciklus többet már nincs így. Az előttük álló út egyre zavarosabbnak látszik. Sok haragot és elégedetlenséget fogtok látni ezekben a fiatalemberekben, akik keresztül látnak az emberi életre helyezett illúziórétegen. Azon az illúzión, amelyben a ”helyes” dolog az volt, ha az egyén szerint a szülei útját/ lépéseit követi. A világ fejlettebb részein ez abban nyilvánul meg, hogy nem hajlandóak beállni a sorba, az úgynevezett karrierépítésbe. Nem hajlandóak az elődjeik, rabságban lévő életét élni. A ”normális” életet valósan átlátják. Azt, hogy ez egy mókuskerék, amelyben az emberek azzal küzdenek, hogy a felszínen tudjanak maradni a pénzügyi dolgokban. Számukra az elődeik élete egyre üresebbnek tűnik és keresik a lehetőséget, hogy el tudják kerülni ezt a csapdát.

A világ kevésbé fejlett részein, egyre nagyobb éhség lesz a szabadságra és tudásra. Egy olyan éhség, ami még a jómódú világrészt is felülmúlja. Ezen részeken a lélek valódi ereje elkezd átszivárogni. Ők többet nem hajlandóak kitenni magukat az uralkodóknak és zsarnokoknak. Nem hajlandóak többé tudatlanságban és szegénységben élni. Ott a félelem fátyla egyre jobban elvékonyodik, sokan már rátaláltak a saját hangjukra. Szóval láthatjátok, hogy egy bizonyos ”földalatti” áramlás van folyamatban. Ez az áramlat, egyre jobban láthatóvá válik. Az embertársaitok közül egyre többen törlik ki a pókhálót a szemükből, fülükből és szívükből. Az eredmény pedig hatalmas lesz. Hiszen a bolygó egyetlen részén sem tudja néhány megkeményedett egyén uralni azt az erőt, amely elkezdett megmozdulni a szívetekben.

Olyan ez, mint amikor egy kis patakot erővel, túl sokáig eltorlaszoltak. A szabadság áramlatai valahogy megtalálják az utat, hiszen nem hajlandóak továbbra is mozdulatlanok maradni. A gáton repedések jelentek meg. Először kicsiny szivárgásnak fog tűnni, de hamarosan hatalmas áramlattá növekszik. A felszabadult emberek pedig ismét megtalálják az útjukat, amelyről erővel letérítették őket. Szóval számos tünet fog megjelenni. Rajtatok kívül egyre többen fognak átlátni az illúzión, mely oly régóta rabságban tartotta őket. Többet nem találnak elégedettséget az életükben, elkezdenek újabb, még beteljesítőbb életmódokat találni. Ne lepődjetek meg, ha azt látjátok, hogy sokan a saját sötét sarkaikban fogják keresni a megoldást. A belülről tápláló haragból és fájdalomból fognak meríteni. Sokan viszont a belső békéhez és örömhöz fordulnak, a cselekedetüket ez fogja irányítani. Azok akik a haragjukra hallgatnak, sokkal feltűnőbbek lesznek és láthatóbbak, mint azok akik a fényt választották. Szóval ne csapjon ez be benneteket, a világ nem lesz sötétebb hely. A fókuszotok viszont azokon kell, hogy legyen, akik szívében a fény erősödik, nem pedig azokon az egyéneken, akik a rombolást választják a bennük lévő fájdalom és szenvedés hatására.

Hadd legyen ez egy emlékeztető, hogy a puszta jelenlétetekkel segíteni tudjátok az embertársaitokat a saját fényükre való ébredésükben. Pusztán azáltal, hogy önmagatok maradtok és, hogy nyugodtan a fényben álltok, ők is sokkal tisztábban tudják meglátni a saját fényüket. Így képesek lesznek levenni azt a szemüveget, amelyet azért tettek rájuk, hogy megpróbáljanak lent tartani benneteket minden elképzelhető módon. Hadd fejezzük be ezt az üzenetet azzal, hogy elmondjuk: Ti helyettesíthetetlenek vagytok ebben a folyamatban, ti vagytok a fáklyák, akik az utat bevilágítják és akik utat mutatnak a több ezer embernek. Így kevésbé fognak belegabalyodni a tüskés bokorba, amely látszólag körülveszi őket. Amennyiben elfeledtétek volna, hadd emlékeztessünk benneteket arra, hogy ti vagytok az útmutatók, nem pedig a pásztorok. Az egyedi feladatotok az, hogy abba az irányba lépkedjetek, amerre eddig is mentetek. Bízzatok abban, hogy azok akik úgy döntenek, követni tudják a nyomotokat.

Ne lassítsatok le, ne nézzetek vissza! Hiszen ez csupán lelassítaná azokat, akik utánatok jönnek. Eljött az idő, amikor magabiztosan kell előre lépkedni kedveseim. Tudjátok, hogy nélkületek egyáltalán nem lenne út, amit követni lehetne, azok számára akik épp elkezdik felébreszteni magukat.