Rövid frissítés az energiákról - 1. rész (2013. október 21.)

Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy kicsit kitérjünk az energiák jelenlegi állapotára. Mint ahogy már sokan észrevettétek, ezek nem a megszokott energialökések. Inkább olyan, mintha mindentől elszakadtatok volna és lebegnétek, mint egy asztronauta az űrben. Lehet, hogy magányosnak érzitek magatokat, de nem hagytunk titeket magatokra. Ez egy nagyon fontos, átmeneti időszak, ami segít újra belépni az énetekbe, ahelyett, hogy megszabadítana mindentől, ami még a régi énetekből megmaradt.

A régi éntől való megszabadulás folyamata véget ért, miután már mindannyian a múlt küszöbén belelestetek abba, ami még csak ezután jön. De addig is egy nagyon különleges utazásban lesz részetek, ami a látótávotok végéig, és még azon is túl fog elvinni. Természetesen arra a szentélyre gondolunk, ami a ti saját énetek, ahol önmagatok minden nagyszerű részletét felfedezhetitek. De ahhoz, hogy odajuthassatok, hátat kell fordítanotok a zajnak és a kísértésnek, hogy szabadon körözzetek. És mit is értünk ezalatt? Mindössze annyit, hogy bármi külső zavaró erő túl sok lehet sokatoknak jelen pillanatban, úgyhogy hallgassatok a hangra, ami arra buzdít, hogy maradjatok nyugton és figyeljetek, és kerüljetek még közelebb igazi valótokhoz. Amit ott találtok, az bőven meg fogja érni ezt a magányos utazást az ismeretlenbe.

 

 

Drága barátaim!

Ma reggel a tél első leheletére ébredtem, mintha csak természetanyácska a CCket utánozná, és azt mondaná „forduljatok befelé”. Én is még mindig úgy érzem, mintha a semmiben lebegnék, ugyanakkor viszont olyan érzés, mintha hihetetlen sebességgel száguldanék előre. Annyi minden történik, hogy körül sem bírom írni. Olyan mintha egyszerre rengeteg szinten történne minden. Úgy érzem, mintha kinyúlnék, hogy megragadhassam. De egyelőre csak annyit tehetek, hogy várok, miközben tudom, mivé is válok. Ahogy a CCk mondják, jelen pillanatban ez egy magányos utazás, ugyanakkor viszont egy olyan, amit egyszerre teszünk. Úgyhogy mindannyitok felé nyúlok és átölellek titeket, ahogy együtt utazunk a határ túloldalára.

Sok szeretettel, Aisha