Az
örvény erősnek érződik számotokra, úgy mintha leakarna
sodorni a lábatokról. Így lehet azt gondoljátok biztos a
megsemmisülés jött el, hiszen megérezhetitek milyen erőteljesek
is a körülöttetek feltörő energiák. A bennük rejlő lecke
hasonló a nyílt vízi hullámokhoz, melyekkel kár harcolni. Hiszen
csak meghosszabbítod általa a fájdalmat és a nyomorúságot,
valamint a végkimerülésig fárasztod magad. Amit tenned kell az
teljesen ellentmond az ösztöneidnek, mert az ösztönök harcra
sarkallnak. Nektek viszont épp az ellenkezőjét kell tennetek.
Csupán emeljétek fel a lábaitokat, engedjetek el mindent és
hagyjátok, hogy a hullámok magukkal sodorjanak. Amikor így tesztek
gyorsan rájöttök, hogy sokkal könnyebb így kormányozni a bejövő
energiákban. Lebegni tudtok a felszínen. Viszont ha küzdötök
akkor alig juttok majd levegőhöz az egymást követő hullámok
között.
Elismételjük
hát, ne harcoljatok ez ellen, hanem adjátok át magatokat neki.
Észre fogjátok venni, hogy a lélegzetetek lelassul és könnyebben
hozzá tudtok hangolódni a szívetekhez. Amikor ezt megteszitek,
akkor ott megkapjátok az összes támaszt. A szívetek ugyanis
tudja, hogy nem fuldokoltok, hanem felfelé és előre haladtok.
Maradjatok hát a magvatokkal és minden rendben lesz. Kövessétek a
szíveteket és zuhanjatok bele a szeretet és fény ölelő/átkaroló
karjaiba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése