216. rész (2012. október 31.)


Ismét üdvözlünk benneteket ezen a csodálatos reggelen. Szeretnénk, hogy mindannyian ezt érezzétek, még akkor is, ha per pillanat a körülmények nem igazán ”csodálatosnak” tűnnek. A harmadik dimenziós kétségbeesés és bánat rétege alatt a dolgok változásnak indultak. Annak ellenére, hogy kívülről minden a réginek vagy még rosszabbnak tűnik, az előrevivő lendület ismét sebességet vált. Sok dolog jobbra fordul, ahogy a napok múlnak.

Engedjétek, hogy megmagyarázzuk. Tudjuk, hogy ezek az üzenetek úgy tűnhetnek, csak önmagukat ismétlik. Azt is tudjuk, hogy a két világ között nyújtózkodni nagyon nehéz és időnként aggodalomra adhat okot. Érezhetitek az új világ húzását, ahogy hív, ugyanakkor az az érzésetek is lehet, hogy a régi világ csapdáiban vagytok leragadva. Eközben láthatjátok, sokan ugyanúgy folytatják a napi tevékenységüket, mintha teljesen függetlenek lennének attól a nyomástól, amit ti felgyorsulni éreztek belül. Így összpontosítani a figyelmet és fenntartani a hitet, nem egyszerű feladat. Viszont ezért vagyunk mi itt, hogy időről- időre emlékeztessünk benneteket, nem hiába fáradoztok, és nem is képzelődtök. Függetlenül attól, hogy néha ez tűnhet az egyetlen értelmes válasznak.

Újra emlékeztetünk benneteket, ez a harmadik sűrűségbeli, felszínes ”valóság”- réteg egyre kényelmetlenebbnek fog érződni. Időnként úgy fogjátok érezni, ordítanotok kell a kétségbeeséstől és fel kell adnotok az egész felemelkedési folyamatot. Viszont láthatjátok, az egyetlen oka annak, amiért az ingerültségi színt egyre elviselhetetlenebbé válik, az hogy teljesen új világ érkezik. Ez pedig egyre nyilvánvalóbbá válik a tudatalattitok számára. Minél több súrlódást, türelmetlenséget és ingerültséget éreztek időnként, annál közelebb kerültök az áttöréshez. Pont, ahogy a bálna kitör a felszínen és örömében a víznek csapódik. Tehát akkor se érezzétek rosszul magatokat, ha alkalmanként idegesek és türelmetlenek vagytok. Ahogy ezeket az óriási vízi emlősöket is zavarják a bőrükön lévő paraziták, úgy ti is érzitek a régi, idejétmúlt részecskéket ahogy akadályoznak benneteket. Ezek nem többek puszta irritációnál, a régi valójuknak már csak az árnyékai, így nem igazán tudnak gátolni benneteket. Dörzsöljétek meg magatokat, ha szükséges kedveseim, de tudnotok kell, ezek a ”fertőzések” már nem fognak előjönni újra. Érezni fogjátok, ahogy kisiklotok ezekből, mint ahogy a kígyó is teszi, amikor levedli bőrét.

Mint a szúnyogcsípések, lefoglalják a tudatotok nagy részét, de emlékeztessétek magatokat arra, mik is ezek valójában és láthatjátok, csupán a felszínt érintik. Hamarosan pedig emlékké válnak.

Ez az egész folyamat frusztráló lehet, hiszen annyi idegesítő dologba botlotok ahogy a régi sűrűség távozik. Lefoglalhatja az egész napotokat, ha hagyjátok. Próbáljátok inkább elengedni, összpontosítsatok a folyamat nem annyira zavaró részeire. Mint mindig, ezt valószínűleg akkor fogjátok megtalálni, ha a felszíni réteg alá mentek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése