Kedves
Barátaim! A nagyon heves napok után végre úgy érzem ismét
szabadon tudok lélegezni. A kommentárjaitokból megítélve nem
csak én voltam hosszú ideig a mélyben. Azon megyek keresztül,
mint közületek oly sokan. Ez kiterjed a fejfájástól kezdve az
állkapocs feszülésen keresztül a lehúzó fáradtságon át,
egészen a pánik rohamokig, amely néha rám tör éjjel (úgy érzem
mintha egy számomra idegen testbe lennék zárva). Volt amikor csak
annyit kívántam, hogy a fejemre húzhassam a takarót és
elfelejthessem azt is, hogy egyáltalán létezem. Ugyanakkor voltak
teljesen tiszta pillanatok, amikor TUDTAM, hogy minden RENDBEN van és
a megfelelő időben zajlik, nincs szükség semmi másra. Az üzenet
amit kaptam ez volt: „ne próbálkozz olyan keményen”, mellette
pedig az a kép társult, ahogy a pisztrángok felúsznak a
vízesésen. Ahogy az előző üzenetben javasolták: csak add meg
magad. Néha nagyon kísértő megpróbálni előretörni és elérni
a másik oldalt, de amikor megpróbáltam csak frusztráció lett
belőle. Emlékeztetni kell magamat, hogy engedjem magam az
áramlattal haladni, amely akár erős vagy lassú épp.
A
”vissza a felszínre” azt is jelenti, hogy végre el tudtam
olvasni a kommentárjaitokat, amelyeket írtatok. Csodálatos látni,
hogy milyen támogató közösség alakult ki! Nem tudom
észrevettétek- e, de nagyon gyorsan nőtt, egyre fényesebbé vált
az elmúlt hetekben. El kell ismernem, a december elején nagyon
bizonytalan voltam még abban is, hogy mi is történik majd akkor,
amikor áthaladunk a 21- i napon. Függetlenül attól, hogy mit
üzentek ezzel kapcsolatban. Tudom, hogy nagy csalódás volt sok
embernek. Vártam a jeleket, de sokkal többet hoztatok össze mint
amit remélhettem valaha is. Ahogy az üzenetben is írják: le a
kalappal előttetek, le a kalappal az egész csoport előtt a
megosztást, gondoskodást és támogatást illetően. Olyan mintha
önálló életre kelt volna, ennek nagyon örülök. Ki tudja mivé
növi ki magát a jövőben?! Köszönöm nektek, hogy elmondtátok a
gyönyörű tapasztalataitokat. Nélkületek ez egy nagyon magányos
hely lenne!
Fény
és Szeretet, Aisha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése