49. rész - közalkalmazottak ébredéséről

Ahogy érezhettétek is, az utóbbi időben a dolgok csigalassúsággal vánszorognak, de ne csapjon be a külső látszat. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi időérzetünk eltér a tiétektől, így nektek nagyon nehéz lehet felfogni, hogy hatalmas változások vannak folyamatban - most is, amikor beszélünk -, még akkor is, ha a ti nézőpontotokból még nem tudtátok ezt eddig felismerni.

Nemrég egy nagyon-nagyon fontos, mondhatnánk életet megváltoztató dolgon estetek át, de a felszínen számotokra minden ugyanolyannak tűnik, mint eddig. Nagy csalódás ez sokatoknak, mert olyan sok fáradt és megpróbáltatott lélek van, aki az összes reményét egy- hívjuk úgy- “gyors megoldásba” fektette, aminek már meg kellett volna történnie. Nos, a dolgok “megoldódtak”, de a ti világotokban úgy néz ki, mintha minden úgy menne tovább, ahogy eddig is ment. Nagyon egyszerű ennek a magyarázata, olyanok vagytok, mint egy színházi csoport, aki jelenleg is épp a jó öreg darabot játsza, mely játékra generációk óta voltatok kényszerítve, és ahogy a mondás is szól: “a színdarabnak folytatódnia kell” (the show must go on).

Legyünk most nyersek és nevezzünk benneteket játékbáboknak. Nos, a báb zsinórjait mozgatók a legnagyobb erőfeszítésüket teszik, hogy fenntartsák a látszatot még akkor is, ha az egész kártyaváruk szétesik körülöttük. Azoknak, akik vakon megtesznek mindent, ahogy eddig is parancsoltak (nekik), minden normálisnak tűnik. Közületek azoknak, akik már régóta azzal foglalatoskodtok, hogy elvágjátok azokat a zsinórokat, amelyek manipuláltak benneteket, a várakozás végtelennek tűnik, mert még mindig úgy érzitek, hogy csapdába vagytok esve ebbe a kopott találósjátékban. Minden szimpátiánk a tiétek, hiszen a vaknak a sötétség hiánya nem tűnik fel. Viszont azoknak, akik már kinyitották a szemüket, nagyon csüggesztő lehet az, hogy nem látják a ragyogó Fényt, amely után sóvárognak. Elhiszed nekünk, ha azt mondjuk, a Fény már itt van és rátok vár?

Mondhatjátok, hogy könnyű ezt mondani, mégis ezt tudjuk most adni, ezt a bizonyosságot, hogy minden pontosan úgy van, ahogy lennie kell és a szenvedés vége közelebb van, mint ahogy képzelitek. Megnyertétek a sötétséggel szembeni csatát. Most pedig az utolsó-végső csata önmagatokkal már elkerülhetetlen (én úgy értelmezem csata ez egóval, az egyéni illúzióval - Tom). Jusson eszetekbe, hogy sokszor a dolgok akkor a legrosszabbak, mielőtt jóra fordulnának és most a társadalmatokra céloztunk ezzel. A legingatagabb alapokra lett építve, a kapzsiságra és irigységre, nos, most az egész összeomlik. Sokan csupán a régi szétesését látják, azt viszont nem akarják, vagy nem tudják meglátni, hogy az új és a ragyogó épp most indul el. Ha ezt szem elől tévesztitek, akkor valóban nehéz lesz, talán túl nehéz is sokaknak. Tudjuk, hogy a szívetek központjában oly sokan meglátjátok a szenvedéseitek végének jelét és azt is tudjuk, hogy hamarosan együtt fogunk örvendezni.

Egy elég nyers, durva ébredés előtt álltok, hiszen megláthatjátok ennek a rendszernek a gonoszságát, utálatos voltát. Ahogy erre ráláttok, nem fogjátok többet azt akarni, hogy részt vegyetek benne. Abban, hogy vég nélkül visszaéltek a természet nyersanyagaival és egymás, valamint mindenki kihasználásában. El sem tudjátok képzelni, mi van a tarsolyotokban, ha már ez a régi rendszer szétbomlott, hiszen soha nem tapasztalhattátok azt a világot, mely mentes a korrupt pénzügyi rendszer óriási terhétől. Ezért van az, hogy sokan nehezen tudják elképzelni, hogy más is kivitelezhető. Lássatok tisztán a füstön át! Létezik sokkal egészségesebb rendszer, mely fenntartható életet biztosít mindenkinek, aki hajlandó elengedni a kapzsiságot és félelmet.

Sokatokat már eltipor ez a rendszer, nem tudjátok kifizetni a számláitokat. Ez a rendszer nem azért lett felállítva, hogy biztosítsa a jóléteteket, csupán azért, hogy néhány ember zsebét megtömje. Eljött az idő a globális felkelésre. Ez nem azt jelenti, hogy fegyvert kell ragadni, hanem az együttérzést. A sötét birodalom egyelőre csak a katonaságra és rendőrségre tud számítani, ezáltal megijesztve benneteket, alárendeltségre tudnak kényszeríteni. Viszont, jusson eszetekbe, hogy ezen egyenruhák mögött is emberi szív dobog, és vajon meddig marad csendben?

Nem az a munkájuk, hogy a korrupt vezetőséget segítsék, hanem hogy megvédjék az embertársaikat. Nincs már messze, hogy ráébrednek arra az igazságra, hogy ugyanannak a rendszernek az áldozatai, mint ti is. Közel van már ez a nap és az igazságot könnyebb lesz meglátni. Az emberiség hatalmas óceánja vagytok, nem állíthat meg benneteket néhány kapzsi lény. Vissza fogjátok venni a hatalmatokat és a méltóságotokat. Nagyra becsülünk benneteket, ti vagytok az igazság igazi harcosai.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése