114. rész - a világ új rétegei

2012. április 2.

Sose aggódjatok az épelméjűségetekért, kedveseim. Még akkor sem, ha olyan dolgokkal találkoztok az elkövetkező időszakban, mely igen kihívónak tűnik. Látjátok, ahogy egyszer elhatároztátok, hogy a függönyt elhúzzátok, sok dolog kerül elő az elmétekből, mely nem felel meg az úgynevezett normális mércének. Olyan dolgok is, amelyek eddig az elmétek mély zugaiba voltak rejtve, most elkezdenek felbugyogni és közülük sok szinte természetfelettinek tűnhet most nektek, így könnyen lehet, hogy csupán egy olyan elme képzelgéseinek tartjátok, mely kezdi elveszíteni a realitást. Hadd mondjuk el, hogy erre is kell törekedni, hiszen amit a régi világotokban normálisnak tartottatok, az nagyon korlátozott. Most eljött az idő, hogy ráemeljétek a szemeteket arra, mit a teremtés többi része tart normálisnak.

Ugye nekünk ez a teremtés egy változatos és csodálatos dolog, de ti egy nagyon korlátozott érzékszervvel és elmével tekintetek rá, így ismét érezni és látni ilyen hosszú kihagyás után, szinte olyannak tűnik, mintha még sosem találkoztatok volna vele. Lesznek időszakok, amikor nagyon nehéz lesz elfogadni, hogy mi is van előttetek. Amikor azt mondjuk, hogy „előttetek”, akkor szó szerint értjük, hiszen olyan dolgokat fogtok érzékelni, amelyek láthatatlanok és tapinthatatlanok a többiek számára, hiszen az érzékszerveid teljes skálája fog nyilvánvalóvá válni számodra.

Ez mindenféle zavarhoz vezethet, hiszen olyan lesz, mintha két világ ütközne vagy olvadna egymásba. A kézzelfogható, melyben eddig tartózkodtál és a másik, az inkább éteribb, ez a kettő most egymásra vetítettnek (helyezettnek) kezd látszani. Ahogy már említettük, az egyensúlyotok megtalálása a legnagyobb kihívás, ami rátok vár, ez erre is vonatkozik. Hiszen annyi eseménnyel találkozhatsz, amikor úgy érzed, hogy két nagyon-nagyon eltérő világ közti hasadék felett terpeszkedsz. Nagy kihívás lesz, hogy ne veszítsd el a talajt a lábad alól, és ne zuhanj a két világ közti szakadékba. Jusson eszedbe, hogy ez a feladatod/szereped. Olyan vagy, mint egy kötéltáncos. Amikor arra utalunk, hogy meg kell, hogy találd és tartsd az egyensúlyod, akkor az a mentális egyensúlyra vonatkozik, és létfontosságú, hogy ne veszítsd el és ne zuhanj a félelembe. A félelem az, amit minden áron el kell kerülnötök. Az is fontos, hogy a legjobb állapotba tartsátok az értelmi képességeteket, hiszen muszáj meglátnotok (megkülönböztetnetek) az igazságot az agy által küldött, látszólag zavaros jelek közt.

Jusson eszedbe, hogy egy többrétegű világra nyitottál kaput, és mivel egy egyrétegűben születtél és nevelkedtél oly hosszú ideig, így az agyatok és szívetek eltérő dolgokat láthat akkor, amikor ezek az új rétegek elkezdenek egyre kézzelfoghatóbbá válni az életetekben. A szívetek tudni fogja, hogy minden rendben van. Még akkor is, amikor már az agyatok sikít, hogy valami nagyon nincs helyén ezeknél a bejövő jeleknél. Az érzékszerveitek ismeretlen jelekkel lesz bombázva és ez megrángatja a vészcsengőt az elmétekben. Az elmétek ugye már jól be lett idomítva (úgy lett nevelve), hogy csak azokat a jeleket „olvassa”, amelyek valóságként lettek neked megmutatva (megtanítva) és hagyja figyelmen kívül azokat, amelyek a saját intelligenciátokból jön.

Sok embernek ezek a zavaró jelek - amelyek a létezés láthatatlan rétegeiből származnak - úgy fognak tűnni, mintha egy mentálisan bomlott elme kivetítései (képzelgései) lennének, és attól fognak félni, hogy megbolondultak. Ez nem váratlan, hiszen a társadalmatok rövid pórázon tartott benneteket azzal kapcsolatban, hogy mit tartanak „normálisnak” és mit nem. Ne hallgassatok a szkeptikusokra, hiszen ki fognak benneteket lökni az egyensúlyotokból. Maradj kapcsolatban a hozzád hasonlóakhoz, akik ugyanabba az irányba utaznak. Sokan majd nem tudják elviselni azt, hogy ti kaput nyitottatok önmagatok mélységeire, és minden eszközt meg fognak ragadni, hogy elvegyék tőletek ezt az új erőt. Félve tekintenek a szabadságotokra, mintegy veszélyeztetve érzik majd az eddigi életmódjukat, így mindent meg fognak tenni, hogy ezt a félelmet belétek csepegtessék. Keressétek a hozzátok hasonló bátor lelkek társaságát, így biztosan azon az úton tudtok maradni, amely a végső hajnalba vezet.

Együtt meg tudjátok csinálni, egyedül könnyű prédák vagytok a félelemkeltőknek, akik már megérezték az általatok küldött szabadság első illatát. Nem tudják elviselni ezt az illatot. Ezért kapcsolódjatok erősen a hozzátok hasonlókhoz, így egy világító lényekből álló láncolatot fogtok képezni, mely törhetetlen lesz és áthatolhatatlan. Ragyogjatok kedveseim, és legyetek biztosak abban, hogy semmi rossz nem történhet veletek. Olyanok vagytok, mint az újonc tengerészek, de - egy kis tengeribetegség és bizonytalan lépés után - mind a gyomrotok, mind az egyensúlyotok elég szilárd lesz ahhoz, hogy a tengeren navigálhassatok.