86. rész - ez egy nagyon jól összerakott terv

2012. február 13.

A mai üzenet nagyon hasonló lesz az elmúlt havi üzenetekhez, hiszen szeretnénk még egy okot felvonultatni arra, hogy továbbra is csak haladjatok. Tudjuk, hogy nem könnyű ez nektek, hiszen ti vagytok az úttörők abban a munkában, amit végeztek.

Ne gondoljátok azt, hogy fogalmunk sincs arról, hogy min mentek keresztül. Ez egy nagyon jól összerakott terv, semmi nem lett a hitre vagy a szerencsére bízva. Szoros figyelem övez benneteket, tisztán látjuk, hogy hogyan bontakozik ki ez a folyamat, semmi sem történik véletlenül. Azzal is tisztában vagyunk, hogy néhányatoknál ezek az üzenetek alkalmanként süket fülekre találnak, hiszen nagyon nehéz állandóan fenntartani a figyelmet/fókuszt, és érthető is, hogy miért. Akkora nyomás alatt álltok, hogy van, amikor már túl soknak érződik. Könnyű ilyenkor elveszíteni a lendületet és egy kicsit visszaesni. Senki nem fog emiatt kritizálni benneteket, ti se ítéljétek el magatokat, ha néha nem tudtok megbirkózni a súllyal. Minden együttérzésünk a tiétek. Látjuk, hogy mennyi mindennel kell megküzdenetek.

Nagyon keményen dolgoztok, és nem csak magatokért, hanem az egész teremtésért, ti vagytok a hőseink. Már így is többet megtesztek, mint amit bárki is elvárhatott volna tőletek. Nem csak mindent a terv szerint végeztetek el, hanem a tervet néhányszor át is írták, mert sikerült a folyamatot a ti akaratotok szerint felgyorsítani. Mindennek értelme van, amit tesztek, semmi nem veszik kárba. Állandóan a végső cél felé igyekeztek, még akkor is, amikor időnként azt érzitek, hogy visszacsúsztatok (hátracsúsztatok).

Annyira közel jártok már a célhoz, annak ellenére, hogy számotokra végtelennek tűnik. Tudjuk, hogy lesz, akinek ezek a szavak újabb trükknek tűnnek, hogy továbbra is hajtsátok magatokat, annak ellenére, hogy több mint fáradtak vagytok, és készek vagytok már a törölközőt is bedobni. Teljesen igazatok van, amikor ezt vélitek, hiszen a mi szerepünk inkább néző, mint résztvevő. De soha ne feledjétek, hogy ti döntöttetek úgy, hogy lejöttök e célból. Ez a legnehezebb (legtöbb kihívással teli), de egyben a leghálásabb feladat is. Ti vagytok a szerencsések, akik a számtalan jelentkező közül ki lettek választva erre a feladatra. Sokan szerettek volna részei lenni ennek az egyedi tapasztalatnak, de végül ti vagytok itt. Szóval, tudjatok róla, még ha néha ügyetlennek, gyengének is érzitek magatokat a feladat elvégzéséhez, csak ti érzitek/gondoljátok ezt így az egész világegyetemben (magatokról – Tom). Mi mind tudjuk, hogy nagyon is megfeleltek erre a feladatra, csupán az egotok rángatja a szálakat, hogy megpróbáljon meggyőzni arról, hogy halandók vagytok, és képtelenek bármi lényegeset elérni a rövidke életetek alatt ezen a kis bolygón.

Amennyiben teljes fényben tudnátok látni magatokat, egyszer sem kételkednétek a képességeitekben, kedveseim. Mind Istenek vagytok, a hatalmatok meghalad bármi korlátozást, amit csak ki tudtok találni. De ahogy mondtuk, ez az igazság a küszöbön lett hagyva, amikor beléptetek az emberi lakhely birodalmába. Egészen addig fogunk újra és újra emlékeztetni benneteket, amíg csak el nem jön a nap, hogy mindannyian újra felfedezitek a valódi önvalótokat (önmagatokat), és megtaláljátok a szívetekben hordozott végtelen energiaóceánt. Ez a nap egyre közelebb van. Van, aki már érzi az első korty ízét az ajkán. Addig is ne hallgassatok arra a hangra magatokban, amely megpróbál lekicsinyíteni benneteket. Lesz, aki könnyebben le tudja kapcsolni ezt a hangot. Lesz, akinek ez nehéz munkába fog telni. Mi a ti oldalatokon vagyunk, minden egyes lépéseteknél, minden egyes pillanatban. Akkor is, ha fent vagytok és akkor is, ha lent. Mi soha nem fogunk elhagyni benneteket. Ti mi vagytok, mi pedig ti, és hamarosan az új hajnal teljes fényében fogunk együtt lenni.