115. rész - egy kis biztatás

2012. április 7.

Ne essetek kétségbe kedveseim, amikor az jut eszetekbe, hogy nem fogjátok meglátni azt a változást, amire oly régóta vártok. Számtalan módon lehettek vakok a saját nagyszerűségetekre és ez oda vezethet, hogy elveszíthetitek a hitet. Úgy hiszitek, hogy nem haladtok egy tapodtat sem, és minden épp olyan sűrű – ha nem sűrűbb – mint eddig volt, ettől elnehezedhet a szívetek. Ragyogjatok fel/könnyebbüljetek meg, hiszen már most is hatalmas munkát végeztetek el. Ezt sosem kritikának szánjuk, csak szeretnénk kijavítani a téves önképeteket. Az elmétek sok trükköt eljátszhat és el is játszik veletek. Annyi hálót tud szőni, hogy eltakarja a lelketek gyönyörűségét. Nehéz a bennetek lévő ragyogásra összpontosítani ezekben az időkben, amikor is a környezet sűrűsége egyre jobban és jobban betol (betuszkol) a sarokba. Gyakran pont így érzitek magatokat. Ez a folyamat annyira elfásíthat és elfáraszthat, hogy sokkal öregebbnek érzitek magatokat, mint a fizikai testetek kora, de végül a homokszemet kortalan, ragyogó gyönggyé fogja belül változtatni.

Ez a folyamat a fizikai és érzelmi megpróbáltatásaival sok bátor szívet megroppanthat és visszaküldhet a mélybe. Ez várható is, hiszen nehéz meglátni a valóságát. Nehezen látjátok a fejlődéseteket, hiszen lefoglal a mindennapi küzdelem, hogy az úton tudjatok maradni egyáltalán. Pont azon az úton, ami oly gyakran igen kavicsos. Olyan, mintha minden lépés még beljebb vinne a vadonba és a kilátás/látvány még korlátozottabb lenne. Ezért vagyunk itt, hogy állandóan figyelmeztessünk a kiválóságotokra/nagyságotokra. Már pusztán az érzelmi harc is nehéz, de ez mellé párosul a fizikai fáradtság, mely gyakran odáig fajul, hogy a test megtagadja a további lépéseket.

Összefoglalva: nagy utat tettetek meg az elmúlt hónapokban, de a felhők még mindig elfedik a kilátást, úgy érzitek, mintha elvesztetek volna a vadonban. Ez nem valós, nem igaz, de megértjük, hogy milyen ebben a trükkben (illúzióban) lenni. Most nem az a legbölcsebb dolog, ha kinyitjátok a szemeteket és szétnéztek, mert csak még nagyobb sötétséget láthattok magatok előtt. Jobb, ha becsukjátok a szemeiteket és inkább csak ÉRZITEK a környezeteteket. Így könnyebben felfedezhetitek azt a tényt, hogy a levegő már tisztább és az emelkedő szöge már nem is olyan meredek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése