2012. április 15.
Ugye
már említettük, hogy ehhez a munkához türelem szükséges, ezt továbbra is
aláhúzzuk. Messze nincs még kész a folyamat, de mivel nem látjátok át teljesen,
így nem veszitek észre, hogy milyen nagyrészt is teljesítettetek már. A magatok
elé helyezett céljaitok puszta illúziók, kedveseim. Hiszen azok a célok,
amelyeket felállítottatok az elmétekben, eltörpülnek azokkal a valódi célokkal
szemben, amelyeket magatokban hordoztok. Még ha egész meggyőző képeket is
varázsol a jövőről, kijelenthetjük, hogy közel sincs a valósághoz. Ez azért
van, mert az elmétek nagyon korlátozott, így még a legvadabb álmaitokban sem
tudjátok elképzelni, hogy mit tartogat a jövő, milyen világ vár rátok.
Hadd
fejtsük ki ezt bővebben. Ugye az elmére utalunk itt, hiszen ahhoz fordultok,
amikor megpróbáltok bármilyen eszmét/ötletet felállítani arról, hogy hová is
vezet ez a megfeszített munka. Az elme úgy lett kondicionálva (nevelve), hogy
bekorlátozzon titeket, hiszen képtelen olyan lehetőségeket felépíteni, ami
kívül esik azon a nagyon korlátozott életmódon, ahogy az emberi lény él.
Magyarán, az elmétek csupán a meglévő különböző variációit tudja elképzelni és
ez nagyon korlátozott. Az az illúzió korlátozza, melyben csapdában van esve.
Már pusztán a saját „dobozodon” kívül sem tudsz gondolkodni. Nem találhatod a
megoldást a jövőre, hiszen nincs a szűk korlátok közt lévő elmédben hozzá
eszköz/eszme, de MEGÉREZHETED. Így az egész kép radikálisan megváltozik. Ezt
nagyon nehéz felfognod, hiszen úgy lettél nevelve, hogy pontos
meghatározásokban gondolkodjon. Ugye úgy nevelték, hogy ne kövesd azokat a
gondolataidat, amelyek a képzelet mélységeibe vezetnek, ragaszkodnod kell a
valósághoz, így neveltek.
Elgondolkodtál
egyáltalán már azon, hogy miért lett ez az emberek közt aranyszabályként
felállítva? Nem lehetséges, hogy ez által biztosították azt, hogy gyökerestül kiirtsák
a szabad gondolkodást? Ahogy a mondás is szól: szabadítsd fel az elmédet. Hadd
formáljuk át ezt a szólást: Szabadítsd fel a lelked és engedd el az elméd. Ez
sokkal hatékonyabb módszer a szabadság elérésére. Az elméd ugyanis mindig
hatékonyan ki fogja találni a különböző korlátokat az életedhez, erre lett
ugyanis benevelve. Ez a legfontosabb feladata, hogy a társadalom jól
meghatározott korláti közt tartson benneteket.
Ez
üres beszédként hangozhat, de egy dolog legyen világos, nem láthatjátok a
ragyogó jövőtöket, mert az elmétek képtelen erre. Ezért lehettek most kétségbe
esve, hiszen a béke és a jólét puszta múló ábrándnak tűnik. Ebben igazatok is
van, amíg az elme uralta világban vagy, addig ez csupán egy távoli álom marad.
Kedveseim, ideje jobban a szívedre hallgatni.
Az
álmaitok épp most válnának valóra, csak nem tudjátok tisztán látni őket (az
elmétekkel – Tom). Úgy lettetek nevelve, hogy elfelejtsétek/elrejtsétek azt a
nagyságot, ami a „valóság” fala mögött húzódik. Mi látjuk ezt, és nap mint nap
éljük is, így jól tudjuk, hogy nem álom (nem képzelet). Mi valóságként látjuk,
és amikor a ti világotokra tekintünk, akkor csak egy félresiklott álmot látunk.
Hiszen egy olyan világban éltek, amelyet rossz szándékú erők álmodtak meg. Egy
olyan világban, amely csupán néhány lelket tud kielégíteni. A ti valóságotok
nem több egy álomnál, a legrosszabb szándékkal létrehozott álom. Mint ahogy a
vak ember, ti sem vagytok képesek átlátni ezen az álomszerű délibábon, így nem
tudjátok meglátni a mögötte húzódó gyönyörűséget.
Visszatérve
a hatalmas munkára, amit végeztek. Ez nem hatástalan, nincs egy nap vagy
pusztán egy perc sem, amely ne segítené a beharangozott jövő megszületését. Ti
lehet, hogy nem látjátok a munkátok gyümölcsét még, de mi igen, és csodálattal
tekintünk rá. A fény már sok helyen átszűrődik, olyan helyekre is vetül, ahol
eddig állandó sötétség volt. Ezzel a fénnyel a valóság is beléphet,
lépésről-lépésre, napról-napra. Amikor azt mondjuk realitás, akkor arra
gondolunk, amiben mi is osztozunk, nem pedig arra az illúzióra, amelyet az
elnyomóitok rajzoltak fel.
Hadd
pihenjen egy kicsit az elméd. Lehet, így a szíved segíteni tud egy kicsit
tisztábban látni ennek az üzenetnek az igazságát. Hiszen mélyen belül jól
tudjátok, hogy a világ napról-napra változik, és egyre jobban hasonlít arra,
amiben reménykedtek (hogy lesz).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése